Az ortodox karácsony több mint 2 héttel kezdődik december 25-e után, amikor a nyugati kereszténység karácsonyozói már a szilveszteren is túl vannak. Miben más az ortodox karácsony?
Ortodox karácsony időpontja
XIII. Gergely pápa 1582-ben bevezette az azóta elterjedt Gergely-naptárat, amit még ma is használunk. A naptárreformot eredetileg azért javasolták, hogy a húsvét kiszámítása egyszerűbb legyen, illetve, hogy könnyebben tudják ütemezni a mezőgazdasági munkákat.
Az ortodox keresztények (pravoszláv egyház vagy görögkeleti egyház tagjai) egy része mégis a Juliánusz naptárnál maradtak, így náluk a karácsony a Gergely-naptár szerinti januárra, egészen pontosan január 7-ére került (vagy ott maradt). Így Oroszországban, Grúziában, Fehéroroszországban, Szerbiában, Kazahsztánban és Ukrajnában ezen a napon kezdik meg a karácsonyi ünneplést.
Fontos megemlíteni azonban, hogy nem minden ortodox ünnepli a karácsonyt a Gergely-naptár szerinti januárban. Vannak olyan országok, ahol szintén élnek ortodoxok, de ők már áttértek a Gergely-naptárra, így náluk ugyanúgy december 25-én van karácsony napja. Ők a bolgár, görög és jeruzsálemi ortodoxok. Előfordul természetesen az is, hogy bár maga az ország (tehát Bulgária, Görögország és Jeruzsálem) áttért a Gergely naptárra, az ott élő ortodoxok az ünnepeket mégis a Juliánusz naptár szerint tartják.
Ortodox karácsonyi szokások
Az ortodox keresztények hagyományosan karácsony előtt negyvennapos böjtöt tartanak, ami karácsony előestéjéig tart, amíg az első csillag meg nem jelenik (mint annak idején a napkeleti bölcseknek). Karácsony ünnepe valódi családi ünnep. Hagyományosan a szülői házban, vagy a legidősebb gyermeknél gyűlik össze a család.
Ortodox karácsonyi menü és ajándékozás
Szenteste böjti, tehát húsmentes ételeket fogyasztanak, hagyományosan 12 félét a 12 apostol tiszteletére, és italokból is szigorúan csak alkoholmenteset isznak. Ukrajnában hagyományos böjti étel a kompót, illetve egy étel, amit “kutyának” neveznek. Többféle “kutyarecept” is ismeretes, de az alapja majdnem mindnek valamilyen gabonaféle, általában búza vagy rizs. Ehhez adnak mákot vagy diót illetve mézet.
Másnap, karácsony napján azonban már roskadozik az asztal a finomságoktól. Többek között ezek a hagyományos ortodox karácsony ételek: savanyúkáposztás kacsa, liba, nyárson sült malac, kocsonya disznó vagy kakas húsból, almával töltött kacsa, előételnek pedig különféle pirogok és blinik.
Az ajándékozás náluk csak szimbolikus, és nem is karácsonykor, hanem inkább Szent Miklós ünnepén (Gergely-naptár szerinti december 19-én) vagy december 31-én történik.
Fagyos víz, „vertep” és „badnjak”
Görögországban és Bulgáriában hagyomány, hogy a papok a folyóba, patakba dobnak egy feszületet, amiért a hívek a jeges vízbe merülnek, hogy újra felhozzák. Ezzel emlékeznek meg Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban.
Ortodox karácsonyi hagyomány a vertep is, ami a nyugati katolikusoknál a betlehemezés. Főleg a templomokban szokás feleleveníteni Jézus születését, de Ukrajnában például az utcán is tartanak ilyenkor vertepet. Népszerű, különösképp a gyerekek körében, akik énekelve járják az utcákat, amit a felnőttek némi aprópénzzel jutalmaznak.
Szintén Ukrajnában hagyomány, hogy január 6-án (Gergely-naptár szerint) kora reggel a családfő elmegy badnjak-ot vágni a családja számára. Ez tulajdonképpen egy tölgyfaág, ami az életfa szimbóluma, vagy a „virrasztás fájaként” is szokták emlegetni. Ezt aztán közösen elviszik a templomba, ahol a pap megszenteli és úgy viszik haza elégetni. Vagy egyes helyeken még a templomban elégetik.
Forrás: Wikipedia – Gergely naptár; magyarkurir.hu; euronews.com; moszkvater.com.