Karácsony ünnepe a legtöbb ember számára meghatározó minden évben. Több idő jut a családra, a szeretteinkre, kicsit lassítunk az egész éves rohanásban. Legjobban mindenki a saját országa, nemzete, családja hagyományait ismeri. De hogy néz ki karácsony ünnepe más országokban?
Karácsony ünnepe Európában
Mivel Magyarország is Európához tartozik, ezért az európai karácsonyt ismerjük a leginkább. Karácsony Magyarországon hasonló mint más európai országokban. De nézzük, milyen jellegzetességek vannak Európában?
Karácsony ünnepe a franciáknál
Franciaország fővárosa Párizs, más néven a fények városa. Mint ilyen nem meglepő, hogy karácsonykor is fényárban úszik minden. A díszkivilágítás meghatározza Franciaország karácsonyi képét.
Párizsi áruház karácsonyi köntösben
Hasonlóan hozzánk, Franciaországban is a szereteté, a családé karácsony ünnepe. Karácsonyfát azonban nem minden családban állítanak. Ahol igen (pl. Elzász, a karácsonyfa hazája), ott általában nemcsak 24-én, hanem sokkal korábban feldíszítik azt. Ehető dísszel szinte soha nem díszítenek.
Az ajándékozás is picit másképp zajlik, mint nálunk. December 24-én este az éjféli mise után kezdenek neki az ünnepi vacsorának, és csak ezután nézik meg mit hozott a Télapó (Père Noël). Az ajándékokat vagy a kandallóra tett „zoknikban” vagy a fenyőfa alatt találják meg.
Nem beszélhetünk francia karácsonyról a francia konyha nélkül. A franciáknál december 25-e a hivatalos ünnep, ők ezen a napon fogyasztják az ünnepi ebédet. Előételnek általában füstölt lazac, libamájpástétom vagy kagyló. Főételnek valamilyen szárnyasból készült ételt fogyasztanak: pulyka, liba vagy csirke gesztenyével töltve. Ezután elmaradhatatlan a sajt, majd a desszert következik.
Egyes családoknál hagyomány, hogy 13 féle desszertet készítenek, fogyasztanak, mellyel az Utolsó vacsora, a 12 apostol és Jézus emlékét idézik. Hagyományos ünnepi desszertjük a karácsonyi fatörzs (Bûche de Noël), mely egy piskótatekercs kávés-csokoládés krémmel töltve és fatörzsnek “öltöztetve”.
Karácsony ünnepe Németországban
Nem sok kirívóan nagy eltérés van a magyar és a német karácsony között. Az egyik ilyen a karácsonyfa díszítése. A németek ugyanis nem nagyon szeretik a túldíszített (vagy giccses) karácsonyfát. Sok helyen a színes elektromos égők helyett is inkább gyertyát tesznek a fára. Dísz gyanánt néhány csillogó gömböt, és natúr anyagokból készült (pl. szalmából) díszeket használnak.
A fa alatt majdnem minden keresztény családban megtalálható a kis betlehem, Jézuskával, Máriával és Józseffel. A fa körül pedig hagyományosan együtt énekel a család.
Az ajándékokat karácsonykor néhol a Weihnachtsmann (Karácsonyi télapó), néhol pedig a Jézuska (Christkind) hozza. Legtöbbször a délutáni mise után ajándékoznak.
Az ünnepi menüből – főleg vidéken – nem hiányozhat a kolbász, melyet burgonyával vagy krumplisalátával esznek. Főételként liba vagy kacsasült kerül az asztalra párolt zöldségekkel vagy káposztával. Hagyományos desszertként pedig a Stollen kerül az asztalra, melyet már jóval karácsony előtt elkészítenek. A porcukorba forgatott kalácsnak olyan alakja van, mintha a bepólyázott kis Jézust formázná. Kandírozott gyümölcsöket, marcipánt tartalmaz, a magyar püspökkenyérre hasonlít.
Stollen – a németek hagyományos desszertje
Karácsony ünnepe Svédországban
Az európai karácsonyról szóló összeállítás nem lenne teljes, ha nem szólnánk egy észak európai országról sem, így került az összeállításba Svédország, mint a legnagyobb területű észak európai ország.
A karácsonyi szezon a svédeknél december 13-án, azaz Luca napján kezdődik. Ez náluk az év legsötétebb napja, amikor a közösségben kiválasztanak egy lányt (ő lesz Lucia) és fehérbe öltöztetik. A fejére gyertyákat (vagy újabban már égőket) tesznek. A közösség tagjai együtt vonulnak a lánnyal a Santa Lucia című dalt énekelve. Betérnek minden házba, hogy elvigyék a fényt.
A karácsonyfa állítására nincs kötött időpont a svédeknél. Vannak akik már nagyon korán feldíszítik, de akad olyan család is, ahol csak december 24-én. A házak feldíszítése is nagyon gyakori: mivel Svédországban a november vége, december elejei időszak eléggé szürke és sötét, ezért szeretnek fényfüzérrel, sok égővel díszíteni.
24-én reggel hagyományosan rizskását esznek, amit ízlés szerint mandulával és fahéjjal ízesítenek. Egy régi monda szerint, ezzel lakatják jól a padláson élő koboldokat. Aki a rizskásában megtalálja a mandulát, az kívánhat valamit.
A svédeknél karácsony ünnepén hagyomány a “julbord” ( magyar fordításban karácsonyasztal), ami egyfajta “svédasztal”. Ilyenkor rengetegféle ételt pakolnak az asztalra, ahonnét mindenki saját ízlése szerint válogathat. Mindig van például az asztalon sokféle pácolt hering, halsaláta, füstölt angolna, kaviáros tojás, füstölt és főtt lazac, hideg húsételek (pástétomok, sonkafélék, felvágottak), meleg hús- és halételek (kiemelendő a svéd húsgolyó és a Jansson megkísértése – egyfajta szardellás krumpli), sült oldalas, kísérőként krumpli, céklasaláta.
Van egy úgynevezett „svéd gyömbéres keksz” (ennek receptjét ezen a blogon is megtalálod: gyömbéres keksz recept>>), de ez az elnevezés csak Amerikában terjedt el. A svédeknél a mi mézeskalácsunkhoz hasonló aprósüteményeket készítenek karácsonykor.
Svédországban Szenteste legstabilabb programpontja a délutáni Donald Kacsa nézés a tévében. 1959 óta minden évben délután 3 órakor az egész család leül a tévé elé és megnézi Kalle Anka och hans vänner önskar God Jul című műsort (magyar fordításban “Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak” angolul pedig From All of Us to All of You).
Kalle Anka megnézése után következhet az ajándékozás. Gyakori – főleg a gyermekes családoknál -, hogy a családfő elmegy pl. “újságért” és ekkor érkezik a Mikulás-szerű figura, akit ők “jultomten”-nek hívnak (magyarul karácsonymanó). Az ajándékok elmaradhatatlan tartozéka egy kis kísérő versike, rímes leírás, vagy néhol akár feladvány, hogy mi van a csomagban.
Forrás: lacuisine.blog.hu; kontaktmagazin.hu; netnemet.blogspot.com; noreg.blog.hu; zaol.hu; stylemagazin.hu; atlasobscura.com.