Karácsony Blog

Karácsony Magyarországon

karácsony Magyarországon

A karácsony a keresztény egyház második legnagyobb ünnepe a húsvét után. Hagyományaiban, szokásaiban, fényeiben azonban a legszínesebb és legvártabb ünnep. Hogyan telik a karácsony Magyarországon? Karácsony Magyarországon régen és ma.

Karácsony eredete és jelentése

Hivatalos nyelvészeti álláspont szerint a magyar karácsony szó eredete szláv. Mégpedig a szláv korcun, kracsun, azaz “átlép(ő)” szóból származtatják. Ez a szó arra utal, hogy amikor megtörténik a téli napforduló (a Nap átlépi a téli napfordulót), újból hosszabodni kezdenek a nappalok.

Eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Más elképzelések szerint egy olyan időszámításból ered, ahol a téli napforduló volt az új év kezdete; a karácsony eszerint az új évbe való átlépést jelentette.

Magyarországon a XIII. századtól már a mai, keresztény értelmében használták.

Karácsonyi parlament

Karácsonyfa a Parlamentnél

Mit ünneplünk karácsonykor?

Karácsonykor a keresztény egyház Jézus Krisztus születését, földi megtestesülését ünnepli. De nemcsak a keresztényeknél népszerű ünnep. Fényeivel, csillogásával és az ajándékozással a modern karácsony a nem keresztényeknél is népszerű ünnep lett. Ők ilyenkor a szeretet ünnepét ülik meg.

A karácsony a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe, amit minden nemzet a maga módján történelmi és népi szokásokkal ünnepel. Ezek a hagyományok századról századra változtak. Karácsony ünnepe Európában, így Magyarországon is színes hagyományaiban, szokásaiban.

Karácsonyi ünnepkör – hagyományok és szokások

A karácsonyi ünnepkör advent kezdetétől egészen vízkereszt napjáig tart. Ez az időszak hagyományokban gazdag, szinte minden napra jut valamilyen szokás vagy népi hiedelem. Sokakat ezek közül máig megtartanak.

Advent

Advent a várakozás időszaka. Várakozás Jézus, vagyis a szeretet megszületésére. A karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik és december 24-éig tart. Ehhez az időszakhoz két népszerű szokás is tartozik: az adventi koszorú készítés illetve az adventi naptár.

  • Adventi koszorú – készítése egészen újkeletű szokás, csak a 19-20. században terjedt el. Először egy német evangélikus lelkész készített “adventi koszorút”. Általában fenyőágakból szokták készíteni (persze ma már vannak nagyon modern kivitelezések is) és 4 gyertyával jelölik a 4 adventi vasárnapot. A hagyományos változatban a gyertyák színe a lila (a bűnbánat színe), kivéve a 3. vasárnapot, ami az öröm vasárnapja, ezért ennek színe a rózsaszín.
  • Adventi naptár – szintén egy német területről származó szokás a 20. század elejétől kezdett elterjedni Magyarországon is. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk a kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne, melyből minden nap egyet ehetünk meg. Természetesen ma már ennek is vannak modern formái, sőt már nemcsak csokoládét, de kisebb ajándékokat is szokás adni főleg a gyermekeknek.
Adventi naptár

Modern adventi naptár

Luca napja

December 13-a Luca napja, melyhez rengeteg népszokás köthető. A Gergely-naptár bevezetése előtt erre a napra esett a téli napforduló (ami ma már december 21-e), ami az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája.

A néphagyomány szerint ezen a napon tilos volt fonni, varrni, nehogy bevarrjuk a “tyúk fenekét”, hogy legyen bőségesen tojás. Magyarországon a legelterjedtebb Luca napi hagyományok a Luca széke, a Luca naptár és a Luca búza.

  • Luca széke – Luca napján kellett elkezdeni Luca székének készítését is, és karácsonyig minden nap kellett rajta dolgozni egy kicsit. Karácsonyra elkészült a szék és a készítő az éjféli misére ment vele, ahol a szék segítségével a néphagyomány szerint meg lehetett tudni, ki a boszorkány a közösségben.
  • Luca naptár – ezzel a naptárral igyekeztek megjósolni a következő év hónapjainak időjárását. Luca naptól egészen karácsonyig feljegyezték, melyik nap, milyen időjárás volt. Így januárban hasonló időjárásra lehetett számítani, mint Luca napkor, februárban olyanra, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig.
  • Luca búza – ezzel a következő év termését próbálták megjósolni. Luca napján pár szem búzát kezdtek el csíráztatni, aminek karácsony napjára kellett kizöldülni.

Karácsony Magyarországon

Mivel Magyarország lakossága többségében keresztény (utolsó 2011-es népszámlálás alapján), így karácsonykor a legtöbb ember Jézus Krisztus, a megváltó és a szeretet születését ünnepli. Karácsonykor sokkal többen látogatják meg a templomot is, mint egyébként egész évben.

A katolikus keresztények számára az ünnep fénypontja az éjféli mise, melyet karácsony böjtjén, december 24-én tartanak (természetesen december 25-ére átnyúlik a szentmise). A reformátusoknál december 24-én istentiszteletet tartanak, december 25-én pedig úrvacsorát vesznek.

A karácsonyi asztalnak nagy szerepe jutott úgy régen, mint manapság. Régen a karácsonyi vacsoraasztalra búzát szórtak, hogy bő legyen a termés, alá pedig szalmát tettek, hogy egészséges legyen a jószág. A gazdasszony hagyományosan mindent az asztalra készített, mert vacsora közben nem állhatott fel, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. A karácsonyi asztalra szentelt gyertya is került. Míg napjainkban inkább a dekoráció, régen a gyertyák jelentése volt fontos szempont a gyertyahasználatban.

Az ünnepi asztalról nem hiányozhat(ott) a fokhagyma (ezt néhol mézbe mártották), melyet gonoszűzés céljából fogyasztottak, a dió, mellyel a család egészségét “jósolták” meg (ha egészséges volt a dió, a család is egészséges volt a következő esztendőben). A harmadik fontos eleme a vacsorának az alma volt, mely a családi összetartást szimbolizálta. Vacsora után a gazda vagy a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben.

Alma, dió

A karácsonyi menü hagyományosan valamilyen halétel (a december 24-i böjtre való tekintettel), bableves vagy káposztaleves (természetesen hús nélkül), túrós vagy mákos guba, bejgli. Újabban töltött káposztát is előszeretettel készítenek karácsonykor.

A legnépszerűbb karácsonyhoz köthető magyar népszokás a betlehemezés. Főleg gyerekek vagy fiatalok általában pásztoroknak öltözve járják a falut. Házilag készített jászolt vagy betlehemi kistemplomot visznek magukkal. Házról házra járnak közben karácsonyi énekeket énekelnek vagy (tréfás) párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születését.

Vízkereszt

Január 6-án vízkereszttel (más néven háromkirályok ünnepe) ér véget a karácsonyi ünnepkör. Ezen a napon három eseményre is emlékezik a kereszténység:

  • a napkeleti bölcsek (Gáspár, Menyhért és Boldizsár), vagy a hagyomány szerint háromkirályok látogatását a kisded Jézusnál;
  • Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedésére;
  • Jézus első csodatételére a kánai menyegzőn (ekkor változtatta borrá a vizet).

Vízkereszt napján szokás a templomokban vizet szentelni, melyből a közösség tagjai is vihetnek haza. Valamint hagyományosan ekkor szokták megszentelni a házakat.

Karácsony Magyarországon manapság

Míg régen főleg német területekről (pl. adventi naptár, adventi koszorú, karácsonyfa állítás), manapság inkább már az amerikai és angol (pl. házak külső díszítése, egész ház felöltöztetése karácsonyi díszbe) területekről szűrődnek be különféle szokások Magyarországra.

Karácsonyfa hagyománya Magyarországon

A karácsonyfa állítás története Magyarországon a 19. században kezdődött. A legenda szerint Brunswick Teréz grófnő volt az első, aki hazánkban karácsonyfát állított, de az országos elterjedésre (amikor már nemcsak a gazdagok kiváltsága volt a karácsonyfa állítás) még jó 100 évet várni kellett.

Karácsony Magyarországon elképzelhetetlen a szaloncukor nélkül. Azt hihetnénk, hogy ez is valamilyen átvett szokás más népektől, de nem. A szaloncukor tipikusan magyar karácsonyi édesség, amit kezdetben kézzel készítettek és fényes papírba csomagoltak. Szaloncukrokkal kizárólag Magyarországon (vagy a szomszédos országok főleg magyarlakta településein) díszítik a karácsonyfát.

szaloncukor

A szaloncukor tipikusan magyar karácsonyi édesség

Kihagyhatatlan karácsonyi vásárok Magyarországon

A karácsonyi vásárok sok helyütt már november végén elkezdődnek. Ma már szerves részét képezik főleg a városok karácsonyi forgatagának. De iskolákban, óvodákban is előszeretettel tartanak mini adventi vagy karácsonyi vásárokat.

Magyarországon több helyütt találhatunk nagy vásárokat, a teljesség igénye nélkül:

  • Budapest Vörösmarty tér – világhírű adventi vásár
  • Budapest Erzsébet tér – magyar ízek karácsonyi vására
  • Győr – Téli fesztivál
  • Pécs – Adventi Kézműves- és Mesevásár
  • Székesfehérvár – Fehérvári advent

Manapság már sokkal nagyobb hangsúly kerül a külsőségekre karácsonykor is. A fények és díszítések már korán (sokszor november végén) felkerülnek a házakra, közterekre. Sokkal nehezebben tudunk elmerülni, lecsendesülni a karácsonyi forgatagban. Ami persze nem feltétlenül baj, de fontos, hogy ne vesszen el az ünnep valódi lényege: legyünk sokat a családunkkal szeretetben, összegezzük az elmúlt évet és megújultan vágjunk neki a következő esztendőnek.

Forrás: Wikipedia – Adventi koszorú; rafia.hu; Wikipedia – Luca nap; szilveszter.hu; Wikipedia – Karácsony

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .